evangélium

"...mint önmagadat"

2017. december 27.

A napokban bukkantam rá Anselm Grün és David Steindl-Rast beszélgetős könyvében (Faith Beyond Belief: Spirituality of Our Times) a felebaráti szeretet egy számomra új magyarázatára. David Steindl-Rast mondja, hogy rosszul fordítjuk a szöveget, amikor így adjuk vissza: „Szeresd felebarátod úgy, ahogyan önmagadat szereted.” A héberben lenne mód arra, hogy így fogalmazzon, de ehelyett azt mondja: „Szeresd felebarátodat önmagadként.” (Vö. 29. o.) Akkor tudom szeretni a felebarátot, ha meglátom a hozzátartozásomat. Vagy még inkább így: szeretnem kell a felebarátot, mert összetartozunk.


Generous Orthodoxy -- nagylelkű ortodoxia

2017. június 16.

Ahogy az újítók nem tudnak előzmény nélküli kezdetet teremteni, annak, aki a régihez húz, szintén számolnia kell azzal, hogy a hátrafelé tett lépés is továbbvisz, odébb az ideálisnak megélt múltbeli helyzettől. Az a múlt, amelytől egyikük is, másikuk is menekülne, nem eltörölhető, nem lehet meg nem történtté tenni.
 


Kalazancius képe

2017. április 24.

Homília 2015. augusztus 25-én a pesti iskola kápolnájában.

 

I.

Amikor szentté avatnak valakit, akkor a szentté nyilvánítási határozat felolvasása után mintegy bemutatják a közösség tagjainak az új szentet, leleplezik a róla készült képet.

Nem egyszerű döntést hozni arról, hogy egy életútból melyik az a kép, melyik az az arc, amelyet szeretnénk magunk előtt látni, szeretnénk felidézni magunkban, amikor szentként gondolunk az illetőre.


Nuria Calduch-Benages: El perfume del Evangelio. Jesús se encuentra con las mujeres

2016. október 26.

Nuria Calduch-Benages: El perfume del Evangelio. Jesús se encuentra con las mujeres.

Verbo Divino, Pamplona, 2008.

/Az evangélium illata. Jézus találkozásai nőkkel/

 

Első találkozás: Jézus és a vérfolyásos nő (Mk 5,25-34)

»A gyógyító Jézus

-          Mk-ev. egyik legjellemzőbb vonása Jézus gyógyító tevékenysége


Miképpen mi is kimegyünk az irgalomra szorulókhoz

2016. január 07.

Az irgalmasság szentévének kezdetén kapukat nyitunk, hogy bemenjünk abba a térbe, ahol találkozhatunk az irgalommal. Tudjuk jól, nem elég a kapun átmenni, más is kell. Bűnbánat? Sajátos ima? Az is, de nem csak az. Az kell, hogy megnyissuk a saját kapuinkat, és kimenjünk magunkból. Kimenni a kapun személyesen és intézményként: oda, ahol az irgalmas Atya van. Mintha pont ez maradna ki abból, amiről Robert Sarah bíboros szólt nemrégiben egy vele készült beszélgetésben.


Okosság és szeretet

2015. szeptember 13.

Okosság és szeretet. Ez volt a legfontosabb mondanivalónk. Hogy a kettőnek össze kell fognia. A szeretetnek okosnak kell lennie.
 
Elgondolkodtató, hogy a kettő közül az okosságot hittük magától értetődőnek, és azon törtük a fejünket, hol kell megvonni a szeretet határait.
 
Most már láthatjuk, a szeretet kezdettől fogva tudta a dolgát, a kavarodást az okoskodás idézte elő. Az a fajta okosság, amely megbénult, tétlen volt, nem lépett idejekorán, hanem csak arra futotta az erejéből, hogy visszafogja a szeretetet azzal, hogy a határait bizonygatta.
 


Idegen? Kérdés

2015. június 07.

Buta, mint egy kérdőív – tartja a mondás.  

Miért buta minden kérdőív? Azt hiszem, azért, mert árnyalatok nélküli, leszűkítő, eleve bezár valamilyen vonatkozási rendszerbe. Talán az úgynevezett nyílt végű kérdések mentenek valamit a dolgon, de azok sem az igazi.

 

Az igazán jó megoldás a kérdés keresésére irányul. Ahogy Slavoj Žižek mondja:


Feliratkozás a következőre: evangélium