egyház és társadalom

Jó keresztény, jó iskola?

2016. december 06.

Mi az egyházi iskolák dolga? címmel írt gondolatébresztő cikket Nádori Gergely középiskolai tanár az Indexen. Bevezetőjében Lázár János miniszter napokban tett kijelentését idézi, majd azt mondja, a miniszter „gondolatai – főként a kereszténnyé nevelésről – szöges ellentétben állnak azzal, amit ezek az egyházak hirdetnek.


Miképpen mi is kimegyünk az irgalomra szorulókhoz

2016. január 07.

Az irgalmasság szentévének kezdetén kapukat nyitunk, hogy bemenjünk abba a térbe, ahol találkozhatunk az irgalommal. Tudjuk jól, nem elég a kapun átmenni, más is kell. Bűnbánat? Sajátos ima? Az is, de nem csak az. Az kell, hogy megnyissuk a saját kapuinkat, és kimenjünk magunkból. Kimenni a kapun személyesen és intézményként: oda, ahol az irgalmas Atya van. Mintha pont ez maradna ki abból, amiről Robert Sarah bíboros szólt nemrégiben egy vele készült beszélgetésben.


Idegen? Kérdés

2015. június 07.

Buta, mint egy kérdőív – tartja a mondás.  

Miért buta minden kérdőív? Azt hiszem, azért, mert árnyalatok nélküli, leszűkítő, eleve bezár valamilyen vonatkozási rendszerbe. Talán az úgynevezett nyílt végű kérdések mentenek valamit a dolgon, de azok sem az igazi.

 

Az igazán jó megoldás a kérdés keresésére irányul. Ahogy Slavoj Žižek mondja:


Keresztény értékek és normalitás? Egy népszavazás értékelése

2015. február 21.

Fenntartásaim vannak azzal az állítással kapcsolatban, hogy a szlovákiai népszavazáson az igenek győzelme a ”keresztény értékekről és a normalitásról” tett tanúságtétel.

 

Lehetséges olyan felfogás, amely szerint akkor, ha valaki szeretné a keresztény értékrendet követni és normálisnak lenni, igennel kell válaszolnia a feltett kérdésekre.

 


Láthatatlanná tevő szerzetesség

2014. december 29.

A minap beszélgetést hallottam Fülöp püspökkel a Mária Rádióban. Szomorúan állapították meg, hogy manapság nehéz felismerni a szerzeteseket, mert nincsenek szerzetesi ruhában. Európa-szerte ismerős probléma ez. Róma üdítő kivétel, az autót vezető apácákkal.

 

Az élénken virító zöld és narancsszínű köténykék révén bekerült nyelvünkbe a „láthatósági” szó. Vitatható megoldás ez egy bonyolult ügyre. A Harry Potter-regények fordítója például nem engedett a csábításnak, amikor az invisibility cloak magyarításakor a „láthatatlanná tévő köpeny” mellett döntött.

 


„Kultúrkeresztények” és valódi hívők?

2012. április 11.

 

Wildmann János népszabadságbeli cikke nem volt teljesen váratlan azok után a püspöki nyilatkozatok után, amelyek napi politikai történésekhez szóltak hozzá. Ha tartalmukban nem voltak is meglepők az egyházi vezetők írásai, határozottságuk és mennyiségük mindenképpen szokatlan volt. De vajon valóban kiérdemelték a „kultúrkeresztények” címkét?

 

 

I.


Feliratkozás a következőre: egyház és társadalom