Nuria Calduch-Benages: El perfume del Evangelio. Jesús se encuentra con las mujeres

2016. október 26.

Nuria Calduch-Benages: El perfume del Evangelio. Jesús se encuentra con las mujeres.

Verbo Divino, Pamplona, 2008.

/Az evangélium illata. Jézus találkozásai nőkkel/

 

Első találkozás: Jézus és a vérfolyásos nő (Mk 5,25-34)

»A gyógyító Jézus

-          Mk-ev. egyik legjellemzőbb vonása Jézus gyógyító tevékenysége

  • kollektív személyiségek, akiket meggyógyít
    • „diadikus” személyiségek
    • =olyanok, akik nagymértékben függnek mások véleményétől és megítélésétől
    • ezért a gyógyítások jelentősége/jelentése is társadalmi és kulturális
      • megszállott, leprás, gerazai megszállott, süketnéma, betszaidai vak, epilepsziás gyerek, a vak Bartimeus
    • köztük nők
      • Péter anyósa, Jairus lánya, vérfolyásos nő, a szír-főniciai asszony lánya
    • ezen kívül összefoglalások
      • általában utal Jézus ördögűző tevékenységére

-          a négy nő közül különösen érdekes a vérfolyásos

  • az egyetlen elbeszélés, ahol női betegség
  • az élet lassan elfolyik belőle, várja a halált
    • elkeseredésében úgy dönt, hogy találkozik Jézussal
  • az olvasat, amelyet javasol:
    • gyógyitó testi párbeszéd a nő és Jézus között

 

 

1. A vérfolyásos nő meggyógyítása a maga szövegkörnyezetében

»A Jézus által meggyógyított nők

-          Ki a Jézus által meggyógyított négy nő?

  • családi hovatartozásokat neveznek meg a történetek
    • anyós, lánya…
    • arra utal, hogy a betegség érintette a családik kapcsolataikat és szerepüket
  • a férfiak megnevezése (apa, férj) a patriarkális szerveződésre utal
    • a férfiak hatalma és irányítása alatt állnak a nők
      • a betegségük során is
      • vö. Jairus viszi a lányt Jézushoz

-          sem a két lány, sem az anyós nem szól egy szót sem

  • a vérfolyásos nő (vallásos izraelita) és a szír-főniciai (görög pogány) igen
    • előadják kérésüket
  • Jézus ugyanúgy hallgatja őket, mint a férfiakat
    • Jézust nem érdekli semmi:
      • szombat, fertőző betegség, halott, vallási, szociokulturális határok…

 

»A vérfolyásos nő és Jairus lánya

-          szerkezet: interpozíció, interkolokáció

  • =szendvics
    • másutt is: Mk 3,20-35; 11,12-25; 14,53-72
  • összefűzi a két történetet

-          tematikus kapcsolat is

  • veszélyben levő nők
    • évek óta tisztátalan betegség
    • 12 évesen halálos beteg (ekkor házasodna)
  • mindkettő a lánya valakinek
    • Jézus így szólítja meg
    • az apja mondja: a lányom, nem pedig a lányunk
  • testi kapcsolat, érintés révén gyógyulás
  • női történetek
    • nem tud felnőtt nő lenni
    • felnőtt nő, akit legyőz a tisztátalan vér
  • nem tisztátalan szellemek okozzák a bajt, és nincs vita Jézus és az ellenfelei között
    • vö. Mk 5,1-20; 2,23-3,6
    • csöndben történnek a dolgok itt
  • emberi felszabadulás női perspektívában [!]
  • Jézus hatalmát mutatja mindkettő
    • ez a hatalom szétbontja a társadalmi tabukat és a törvény előírásait
  • a hit erejét mindkettő
    • egyszerű hit, de erős, amelyet megérlelt a próbatétel
      • vö. ezzel szemben a tanítványok zavarodottságát a viharban Mk 4,35-41
    • a hit érlelődését mutatják
      • hit Jézusban mint gyógyítóban --> teljes hit Jézusban mint Megváltóban

 

2. Az egészséggel való törődés a Földközi-tenger térségében az 1. században

»Egészség, betegség és gyógyítás

-          mai felfogásunk

  • betegség = helytelen működése a szervezetnek, amelyet meg lehet változtatni, ha jól azonosítjuk a betegséget, és rendelkezünk a megfelelő eszközökkel
  • a beteg vissza tudjon térni a normális élethez

-          antik mediterráneum világában

  • fontosabb volt a személy, mint az, hogy képes tevékenykedni vagy dolgozni
  • a gyógyítók ennek megfelelően működtek
    • fontosabb volt számukra a beteg társadalmi környezete, mint a szervezet (test) biomedikai értelemben vett diszfunkciója
  • a teljes értelemben vett jól-lét volt a fontos, nem a fájdalom vagy betegség hiánya

-          antropológusok különbséget tesznek:

  • disease és illness között
    • disease: szervi vagy szervezeti működésbeli anormalitás
    • illness: a jól-lét megváltozása; szociális vonatkozások; a kórt is magában foglalja, de nem kizárólag; társadalmi okokból, nem testiekből.
    • [magyarul talán így:
      • kór – betegség
        • kór: (vö. kór-ház)
        • betegség: a beteg állapota, ő van a középponban]
  • a bűn az izraelita társadalomban – és másutt is – a személyek közötti viszonyokban való szakadás
    • ezért kapcsolatban van a betegséggel
    • vö. Jn 9,2: „Rabbi, ki vétkezett…?” – a vakon született
      • Jézus válasza: sem ő, sem a szülei…
    • a betegség abban a korban = eltérés a saját kultúra normáitól és értékeitől [!]

-          pl. a leprás

  • ma, nekünk olyasvalaki, aki egy betegségtől szenved, és úgy megváltoztak a fizikai képességei, hogy nem tudja ellátni a normális tevékenységeit
  • Jézus korabli tsd.: nemcsak beteg, hanem tisztátalan is, ezért automatikusan kizáródott a társadalomból.
    • ténylegesen ki is zárták őket
  • Lev 21,18-20 további kizárandókat sorol fel (vak, sánta, torz stb.)
    • vö. még: hasonlóak az áldozati állatokkal szembeni követelmények

 

»Orvosok és népi gyógyítók

-          orvosok

  • a gazdagoknak ajánlották fel szolgálataikat
  • Az ÚSZ keveset beszél róluk:
    • Kol 4,14: Lukács…
    • Jézus: Mk 2,17 (…hanem a betegek); Lk 4,23a (orvos, gyógyítsd magadat)
  • Jézust ne ilyenként
  • Itt, a történetben:
    • Mk nem túl kedvezően nyilatkozik róluk
    • Lk még keményebben

-          gyógyítók

  • a szegényebbek között
  • érintéssel, közvetlen fizikai kapcsolattal gyógyítottak
  • Jézus ilyen
    • mindig érint: Jairus lánya, vérfolyásos stb.
  • az érintés
    • a közösségvállalást, szolidaritást
    • közös tér
  • „Jézus felajánlja gyógyító erejét, a beteg pedig azt befogadja a testébe és a létébe” [22].
    • eleven kapcsolat
    • a közösségvállalás, szolidaritás kommunikációja, kifejezése
    • életforrássá változik [!]
  • „Jézus úgy gyógyítja a betegeket, hogy vissza tudnak térni a mindennapi élethez, amelytől elszakította őket a betegség. Már nem betegek többé, nincsenek peremre szorítva, és teljes egészében be tudnak tagolódni abba a társadalmi rendbe, amely korábban elvetette őket” [22].

 

3. A „tisztaság” elképzelése a judaizmusban

-          antropológia

  • Mary Douglas antropológus
    • tisztaság:
      • a rendszer struktúráival kapcsolatos, azokat az osztályozásokat és értékeléseket érinti, amelyek a társadalmi csoportokat alakba rendezik.
  • „Minden dolgot a maga helyére.” – antik mondás.
    • tiszta, ami a helyén van, tisztátalan, ami nem
  • tisztaság
    • a kulturális renddel van vonatkozásban
    • egy adott tsd. rendező elvével
  • egy adott csoportra is vonatkozhat
    • vö. Lev előírásai, különösen a kultuszról
  • Jerome H. Neyrey
    • tisztaság: egy adott tsd.-i rendszer térképe
      • minek hol a helye
  • vö. „katalógusok”
    • pl. a Misná és Toszeftá a T. Megillá szerint
      • papok, leviták, izraeliták, megtértek, szabad rabszolgák, leminősített papok, templomi rabszolgák, fattyak, eunuchok, roncsolt heréjűek, pénisznélküliek
      • ezen belül az izraeliták:
        • parancsokat megtartók
        • meg nem tartók
          • nyilvános bűnösök
            • vámszedők
            • prostituáltak
            • testileg tisztátalanok
              • leprások
              • menstruáció alatti nők
              • vakok
              • sánták
    • [a csoportokat a tisztátalanság-tisztaság jelöli ki!]
    • a férfi tisztátalanságot meghaladja, felülírja mindenféle női tisztátalanság
      • azt a leprásság
      • azt a holttest
        • stb.
  • a tisztaság-tisztátalanság határokat jelöl ki
    • a nép, a tsd., a csoport így határozza meg és őrzi a maga azonosságát
    • külső és belső határok
      • az tisztátalan, amely áthág határokat
        • vö. ami kijön az emberből (széklet, vizelet, semen, vér)  tisztátalan
      • nagy figyelmet fordítanak a határon levő személyekre (leprás, sánta, vak, eunuch):
        • =meghatározzák, hogy ezek nem férnek bele a rendszerbe
        • ezektől elhatárolódni
    • a testi, fizikai határokat áthágni = megfertőződni

-          Jézus nem tartotta be ezeket az előírásokat, nem tartotta a határokat

  • idők, helyek (kiűzés a templomból), személyek
  • nem foglalkozik a mosakodással, tisztasági fürdés (abluciones)
  • étkezés: tanítványainak azt javasolja, hogy ne tartsák meg: Lk 10,7-8

 

»A tisztaság a nőkkel kapcsolatban

-          havi vérzés

  • meghatározza a kultuszban, a társadalomban, a családban
  • Leviticus (12,1-8)
    • a menstruáció után 7 napig tisztátalan
    • ha rendszertelen a menstruáció, akkor amíg meg nem gyógyul
    • minden, amit érint, tisztátalan lesz, és az is tisztátalanná teszi azt, aki azt érinti…
    • szülés: fiút 7 nap, lányt 14; fiú után 33 nap, lány után kétszer annyi…

-          szorosan érinti a nő identitását

  • a testéhez tartozik, szexualitásához, életciklusaihoz, az élet továbbadásához
  • a napi tapasztalatai, a személye…
  • a Tv. szerint ez mind tisztátalan [!]
    • társadalmi, vallási, gazdasági, pszichológiai következmények
      • (vö. M. Navarro írása: Cuerpos invisilbles…, 1996)
  •  -->kizártság a tsd.ból és a kultuszból
    • nem tudott kapcsolatba lépni a szövetség Istenével a teste termékenysége és vitalitása miatt [!!]
      • vö. az első vérzéstől a menupauzáig tisztátalan
      • ha szül vagy irreguláris menses, fizetnie kell a templomnak

-          a menstruáció

  • nemcsak a judaizmusban volt velejárója a margináció
  • Mk a Lev-ből vett kifejezéseket használ
    • 5,25 – 15,19-33; 20,18
    • 5,29 – 12,7; 201,18
  • a nő a Lev előírásaival ellentétesen cselekszik (vö. 15,19-20)
    • [erről alább lesz szó: a nő aktív, míg a Lev visszahúzódásra szólítaná fel]

 

4. Gyógyító testi párbeszéd (Mk 5,25-34)

» A nő teste

-          a jelenet nyilvános helyen játszódik

  • megjelenik az asszony – szó szerint: „egy nő” (Mk 5,24; vö 5,31)
  • Mk részletesen leírja a betegségét
    • a nőiségében, női mivoltában van érintve
    • szeretne a családjával és az ismerőseivel lenni, de nem lehet, mert tudja, hogy megfertőzné őket
  • számos gyógyulási kísérlet, de egyre rosszabb
    • egyre szegényebb, egyre magányosabb
    • élő halott sorsra ítélte a társadalom, amelybe tartozik

-          a jelenet végén „fél és remeg” (5,33)

  • miért?
    • Jézustól? – Nem.
  • A törvénytől és az előírásoktól, amelyeket megszegett, a rendszertől, amelynek határait áthágta Jézus ruháját érintve.
    • megfertőzte Jézust
  • tudta magáról, hogy tisztátalan, azaz méltatlan és bűnös
    • magába vette a Leviticus etikai rendszerét
      • asszimilálta [!]

-          a nő gesztusa (5,27):

  • elölről értelmetlenség lett volna közelítenie, ezért hátulról
    • véletlennek tűnhet kívülről [!]
    • tudja, hogy szabályt szeg, de Jézusban van minden reménye
      • tőle reméli az élet ajándékát
  • meg akar gyógyulni,
    • a vágya ad erőt, hogy szakítson a törvénnyel, a hagyománnyal, a kultúrával
    • hallott Jézusról – vö. Mk kihangosítja a gondolatait: 5,28
  • „A vágy hajtómotorként működik benne, és arra indítja a szívét, hogy eljusson ahhoz, akit keres. A gyógyulás vágya szabad nővé teszi; ettől lépi át a határokat és a törvény korlátait” [30].

-          a vágy és az érintés, a bőr egybetartoznak

  • a kezével adja át Jézusnak, közli vele az élni vágyását
  • önbizalomról tesz tanúságot
    • hihetetlenül bátor döntés
    • átlépi a meghatározott rendet
  • „Azzal, hogy kinyújtja a kezét, megnyílik a szeretet megtapasztalására, ugyanarra a tapasztalatra, amelyet megtagadtak tőle. Jézust érinteni a szabadság mozdulata, amely visszaadja neki az életet, és újra betagozza a közösségbe” [30].
    • Pilch a lábjegyzetben:
      • nyilvánosság <–> otthon : férfi<–> nő
      • a havi vérzés otthon pozitív, a nyilvánosságban tabuként kezelik
      • Jézus a nőnek hatalmas energiát ad, hogy pozitív szerepet tudjon vállalni a társadalomban [nyilvánosságban]

-          Jézus köntösét érinti

  • vö. Rut Booz köntését érinti (Rut 3) – Mk 6,56 a köntös gyógyító ereje
  • de az előtt meggyógyul, hogy Jézus elkezd kérdezősködni
    • a vágya, amely az érintésen keresztül fejeződött ki (csatornázódott), gyógyította meg
      • a teste jelezte neki, hogy meggyógyult
    • a teste, az önismeret és a bizonyosság forrása, az igazat mondja [!]
      • Jézus átadta neki éltető és gyógyító energiáját.
  • leborul Jézus előtt
    • meghajlítja a testét, meghajol
      • elismeri, hogy Jézus az élet Uraként, Istenként új szövetséget [!] kötött vele
    • hálás
    • Mercedes Navarro:
      • új etika, amely a test tapasztalatából indul ki
      • elmondja Jézusnak az igazat
        • alétheia – Jézusnak fenntartott szó

 

 

»Jézus teste

-          Jézus válasza:

  • Jézus is testi módon reagál
    • párbeszédre lép a teste a nő testével
    • a nő üzenete eljut a címzetthez
  • erő, energia mozdul a testében
    • elsöprő erő
    • bár szorongat a tömeg, annak nincs üzenete
      • a nő üzenete viszont meghívás
        • „Egyetlen gesztus, de tudatos, vágyott, végrehajtott gesztus.” [32]
    • erre válaszol Jézus
      • a válasza láthatóvá teszi a nő testét mint az érintkezés (a kommunikáció) jelentéssel teli és fontos [significativo] terét

-          Jézus körülnéz

  • lehetett volna az is, hogy titokban tartja a nő tettét
  • de nem
    • Jézus nem szégyelli őt, és nem akarja, hogy szégyellje magát

-          végső találkozásuk

  • szemtől szembe
    • a nő a legjobbat adja magából, Jézus pedig mint Megváltó/-mentő jelenik meg
  • „A hited megmentett téged” (5,34)
    • sesóken = megmentett
    • nem pusztán gyógyulás
  • az elbeszélés iróniája:
    • a gyógyulás és megmentés pontosan attól következett be, hogy megszegték a törvény előírásait, amely elvben azért lett volna, hogy megmentsen
  • Jézus a hitet említi,
    • mint máshol is: Mt 8,10 a százados; Lk 17,19 a szamaritánus leprás; Mt 9,2 a bénát hordozók)
  • Jézus semmissé tesz kora társadalmi és vallási szabályait,
    • amelyek szerint a nő teste tisztátalan hely, amely állandó megtisztításra szorul
    • találkozás a két test között
      • személyesség, valódi felszabadulás

-          nem kéri, hogy menjen a papokhoz

  • mint a Mk 1,40-45-ben a leprást
  • nem kell más tekintélyt (autoritást) keresni a nőn kívül [!!!]
    • „Nem kell a nőn kívül álló autoritást keresni, hanem a benne levőt, a testében levőt: ez a test ugyanis az Istennel való új kapcsolatot mutatja. Jézussal így ledőlnek a tisztátalanság tabui, és kiterjesztődik a szabadság sok más nőre is, akik majd kiengesztelődött kapcsolatot élhetnek meg a testükkel” [33].

          

 

 

MÁSODIK TALÁLKOZÁS: JÉZUS ÉS A SZÍR-FÖNICIAI NŐ (MK 7, 24-30)

»Egy nehéz szöveg

  • elsőre az a benyomásunk, hogy Jézus elutasítja
    • elég gorombán
  • ráadásul másról beszél, mint a nő
    • vö. Jézus képes beszéd a gyermekek kenyeréről…

 

  • további anomáliák
    • Jézus egyedül van e csodánál
      • máskor mindig másokkal
    • nem említi a nő hitét
      • ebben erősen eltér a többi történettől
    • --> a jelenet történetisége mellett szólnak

 

  • értelmezéstörténet
    • 1. régebben szokásos, manapság ritka magyarázat: életrajzi
      • Jézus támadó válaszára logikus magyarázatot akar adni
      • Jézus még nem ocsúdott fel az írástudókkal való konfliktusból
        • vö. előtte vita a tiszta-tisztátalanról
    • 2. paranetikus vagy paradigmatikus magyarázat
      • a nő hitének próbára tevését hangsúlyozza
      • Luther
        • a nő az állhatatos és teljes hit példaképe
        • Jézus szava „villámként csapott a szívébe, és ezer darabra törte a hitét”
      • de: nem lehet elvonatkoztatni a konkrét történeti helyzettől, amelyben a nő és a zsidók között korlátok
    • 3. üdvtörténeti
      • az ősegyházon belüli vitát mutatja
        • vö. Pál is, Róm 1,16
      • Pesch, Gnilka
      • de: nem magyarázza Jézus hozzáállását a pogányokhoz
    • 4. Theisen magyarázata
      • Tirusz és Galiea határvidéke elemzése társadalmi, vallási, kulturális szempontból
      • --> nem a gyógyítás a hangsúlyos, hanem az egymás számára idegen népek és kultúrák közötti gát átlépése
  • Nuria Calduch értelmezése
    • Jézus üzenetének egyetemessége

 

1. Mk 7,24-30 és a szövegkörnyezetei

»Mk 7,24-30 és a közvetlen szövegkörnyezet

  • 7,1-23: Jézus vitatkozik a farizeusokkal: étel és étkezés
    • Jézus egy mini parabolát mond: nem az emberen kívüli…, hanem ami belülről
    • minden ételt tisztának nyilvánít – értelmezi Mk
  • 24-30: ugyanaz a téma – a tisztaság, amely határt vont a pogányok és a zsidók közé –, de más szempontból
    • az evangélium hirdetése előtt egyetemes távlatok nyílnak
    • a Jeruzsálemből érkező írástudók előtt mutatja be nekünk Mk a hiteles anyát
  • 31-37: a süketnéma meggyógyítása és 8,1-9: a 2. kenyérszaporítás
    • 1. kenyérszaporítás (6,30-44) és a 2. között párhuzamok
    • a mi szövegünkkel közös:
      • kenyerek, evés, eltelik, maradék
    • az 1. zsidó területen, a 2. pogányon
      • a maradékot megosztani másokkal
  • jók a párhuzamok, de továbbra sem értjük Jézus reakcióját

 

»Mk 7,24-30 és az ÓSZ-i háttér

  •  Az Illés és Elizeus-elbeszélésciklusokkal való párhuzamok
    • 1Kir 17,7-24; 2Kir 4,18-37
  • Illés
    • Száreptai özvegy, pogány
    • Tirusz és Szidón vidékéről való
    • szárazság, éhhalál kilátása
    • Illés közbeavatkozik
    • jut elég étel neki is, a fiának is – vö. Mk 7,27-28, kenyér
    • meghal a fia
    • erőteljesen kérdőre vonja Illést (17,18) – vö. a szír-fön. nő válasza Jézusnak
    • zárás: Íme, él a fiad. – vö. Mk 7,30
  • Elizeus
    • Szunemi gazdag nő
    • meghal a fia
    • amikor megtalálja Elizeust, a lábához borul, és átfogja a térdét – vö. a szír-főn. nő gesztusa 7,25
      • a gesztus: eltökéltség – vö. 7,28
    • Elizeus a gyermeket az ágyon találja – vö. 7,30
    • gyógyítás: Vedd a fiadat! – vö. 7,30
    • ezt követően ételszaporítás
      • több száz ember
      • maradék is – vö. Mk 6,30-44 és 8,1-9
  • összefoglalva
    • a próféta segít egy nőnek, akinek meghalt a fia
    • a nő nem izraelita, anyák
    • [étel, evés, bőség, maradék]

 

2. Mk 7,24-30: Gyógyítás és párbeszéd

Két elem: gyógyítás és párbeszéd, a párbeszéd a középpontban: előtte (24-26): helyzetbemutatás, utána (30): konklúzió

 

»Gyógyítás távolról

  • 7,24-30 kétségtelenül ördögűzés
    • „tisztátalan lélek” (25) --> démon (26.29.30)
    • mégis hiányoznak az exorcizmus-elbeszélések szokásos elemei
      • találkozás, ellenállás, kifejezett parancs, kimenetel, a környezet reakciója (vö. Mk 1,23-28; 5,1-20)
  • távolságból ördögűzés
    • párhuzamok: távolságból gyógyítások:
      • százados (Mt 8,5-13 és Lk 7,1-10)
      • királyi szolga fia (Jn 4,46-54)
    • elemek
      • közbenjárás, kérés
      • párbeszéd a középpontban: Jézusnak valamiféle nehézsége van a dologgal
      • a kérő kifejezi a bizalmát Jézus ígéretében
      • az elbeszélő megerősíti a gyógyulás tényét
  • További összetevők
    • 1. Határvidék – 7,24
      • Tirusz: gazdag város, Nagy Heródes fejleszti
      • Jézus nem ide, hanem a környékre megy (pagus vicinalis)
      • ez nem olyan gazdag
      • vannak zsidók is, de a terület pogány
      • érdekes, hogy Jézus üzenete olyan helyen válik egyetemessé, amely maga peremvidék
      • Jos. Flav. (Contra Appión): a tírusziak megátalkodott ellenségei a zsidóknak
        • vlszleg. Galilea és Tírusz között is érződött ez
      • gazdaság-társadalmi, kulturális és vallási feszültségek
      • ez a környezet: feszültséggel teli
    • 2. Elkeseredett anya – 7,25
      • a lába elé veti magát (mint Jairus és a vérfolyásos nő – 5,22.33)
        • elismeri Jézus tekintélyét, kifejezi a teljes bizalmát
      • az elbeszélő röviden szól a nehézségről: tisztátalan lelke volt
        • nem tudunk semmi mást
      • az asszony egyedül jön (férj?)
        • vállalja az utat
        • maga viseli a felelősséget ezért a gyerekért
        • bízik Jézusban
      • Drewermann: mindazokat képviseli, akik felelősséget vállalnak másokért, és szenvednek attól, hogy nem tudnak segíteni
    • 3. Idegen nő – 7,26
      • az elbeszélő közbeveti – szinten halkan mondja el –, hogy ki ez a nő
        • érdekes: a nevét nem
        • hagyomány (Pseud. Kelemen-levél) : Justa
      • Drewermann:
        • az imádság ebben a helyzetben – amikor akadályok állnak az utunkba – nagyon is helyénvaló: már most a szerint a rend szerint jár el, amelyet a mennyben találunk: abba a rendbe helyezkedik, amelyet Isten akar, és ahol a szeretet örök, és a földi törvények nem tudnak akadályt gördíteni elénk
      •  görög = hellén kultúrájú
        • nem afrikai (libero-fenicia)
      • vlszleg gazdag
        • kliné (ágy), nem pedig a közönséges krabbatos (fekvőhely, szalmazsák)
      • a lényeg, hogy nem zsidó

 

»Egy párbeszéd, amely lebontja a határokat

  • a dialógus az elbeszélés középpontjában van
    • mindkét szereplő a maga nevében beszél, a saját szavaikkal önmagukat mutatják be
    • igazi párbeszéd
      • a közösségre lépés eszköze, lebontja a határokat, hidakat épít
  • 1. Egy szokatlanul kemény Jézus – 7,27
    • nem halljuk a kérést, csak értesülünk róla
    • Jézus nem válaszol közvetlenül
      • metafora
      • szinte mellőzi a nőt
    • A metaforikus beszéd ugyanakkor nem zárt, hanem nyitott, hiszen értelmezésre szorul.
    • Jézus két részben válaszol
      • várj…
        • megengedő
        • „először”
      • második rész mégis lezár az engedmények előtt
        • aki a fiak kenyerét adja a kutyáknak, erkölcsileg rosszul cselekszik
    • értelmezés
      • kutyák
        • negatív
        • pogányok
        • „bálványimádók” – vö. Pirke Rabbi Eliezer)
      • fiak
        • izraeliták
      • kenyér
        • gyógyítás
        • az üdvösség üzenete
    • Jézus véleménye ez: az üdvösség üzenete a zsidóknak
      • legalábbis először
      • de mégsem zárja le, teret hagy a nőnek
  • 2. Eltökélt és okos nő – 7,28
    • nyitottan reagál, nem úgy, mint a farizeusok és az írástudók (7,1-23)
    • megérti, hogy Jézus felajánlja neki a lehetőséget, hogy beszéljen
      • udvarias, de nem fogja vissza magát
      • igen, de
    • ellenmetafora
      • ebben is mindenkinek megvan a maga helye
        • [vö. a tisztasági törvények mint helykijelölők]
      • elfogadja a maga helyét
    • az időbeli (először…) és a térbeli (asztal, asztal alatt) elsőség ellenére kaphat a kenyérből
  • 3. Egy erővel telt szó – 7,29
    • Jézus elfogadja az asszony „szavát” (logon -- !!!)
      • dia touton ton logon
    • megváltoztatja a véleményét
      • az üdvösség a pogányokat is eléri
    • Mt-nál (15,28) Jézus a gyógyítás előtt dicséri az asszony hitét
      • vö. Mk 5,34 – a vérfolyásos nőnek Jézus

 

3. Következtetés: a határon túl

  • Jézus egy-két kivételtől eltekintve Izrael földjén működött
    • = határt szabott a működésének
    • nem nacionalizmusból
  • tudatában volt, hogy nem tud mindenkihez eljutni, ezért a népére összpontosított
    • néha könnyebb az ismerősökkel, mint idegenekkel
    • bár ez nem mindig igaz
      • vö. Jézus ellen fordulnak
  • Ez a rész azon ritka alkalmak egyikéről szól, amikor Jézus túlment a határon.
  • Hogyan lehet megszűntetni a határokat?
    • Sok módja van:
      • erőszakkal, stratégiákkal, rászedéssel, demagógiával
      • vagy párbeszéddel
    • Jézus ezt választja.
      • Ebben segítette a szír-föníciai asszony.
  • Mindketten választották a kockázatot és bizonytalanságot, amelyet magában foglal a dialógus.
    • mindketten nyitottnak bizonyultak a másik felé
    •  siker:
      • gyógyulás
      • Jézus üzenete egyetemessé válik
    • ledőlnek a határok
  • „Evangelizáló működésünk során sok határba ütközünk, amelyeket át kell lépnünk: földrajzi, társadalmi, nyelvi, kulturális és így tovább. De van egy, amelyet a legnehezebb ledönteni: az, amelyet minden ember magában hord, a személyes határ, a tiéd és az enyém” [51].