Bevezetés

5. old.

Il maestro non è colui che possiede il sapere, ma colui che sa entrare in un rapporto singolare con l’impossibilità che attraversa il sapere, che è l’impossibilità di sapere tutto il sapere. [...]

Di qui la centralità che assume lo stile. Ogni insegnante insegna a partire da uno stile che lo contraddistingue. Non si tratta di tecnica né di metodo. Lo stile è il rapporto che l’insegnante sa stabilire con ciò che insegna a partire dalla singolarità della sua esistenza e del suo desiderio di sapere.

Az alábbi írás a 2011. október 15-én Szegeden tartott konferencián (vö: http://szegedma.hu/hir/szeged/2011/10/az-egyhazi-iskola-igazi-feladata-…) tartott előadásom szövege.

Újra meg újra felparázslik pedagóguskörökben az a vita, hogy az iskolában képességeket kell-e fejleszteni vagy tartalmakat átadni. Más köntösben, de ugyanerről van szó, amikor a kérdés így vetődik fel: mennyire van önállósága az oktatásnak a társadalom igényeivel, az iskolának az állammal szemben? Vagy néha egyszerűen ez a kérdés: mennyire ad használható tudást, piacképes bizonyítványt az iskola?

Talán érdemes lenne megkeresni azt külső, harmadik nézőpontot, ahonnan ráláthatunk arra, mi is az, amit a vitapartnerek valójában mondani szeretnének.