Iskolaválasztás

2010. március 09.

Nekem nincs gyerekem. Van viszont iskolám, jelenleg pont annyi, ahányan testvérek vagyunk, azaz hét. Az iskolaválasztást a maga nehézségeivel és küszködéseivel szülőként nem éltem át, de valamiképpen mégis belülről élem meg. Ráadásul nem is egyszer-egyszer, nem is csak hétszer, hanem évente és hétszeresen. El tudom képzelni, hogy az én dolgom még így is könnyebb. Nem is akarok versenyezni senki gondterheltségével, pusztán arra gondoltam, megosztom az én szempontjaimat.

 

Azt látom, hogy a szülők általában ezeket a kérdéseket teszik fel (legalábbis akkor, amikor középiskolát választanak): mennyire keresett az iskola? milyen képzéseket nyújt? bejuttat-e (=be szoktak-e jutni a gyerekek, milyen arányban) az egyetemre? nyelvvizsga? informatika? – Egyházi iskolák esetében még ezt is: ki az osztályfőnök? (Ez utóbbiról egyszer majd külön mondok még ezt-azt…).

 

Jómagam más szempontokat ajánlanék. Ilyeneket (és nagyjából fontossági sorrendben): milyen az iskola külső és belső kapcsolatrendszere? segíti-e és hogyan az iskola a gyermek szociális érzékenységének kialakulását, és felkészíti-e arra, hogy képes legyen társadalmi szerepvállalásra és összefogásra?

 

Külső kapcsolatrendszeren azt értem, milyen szálak fűzik az intézményt az iskolán kívüli világhoz: más iskolákhoz (hazaiakhoz és külföldiekhez), a környezetéhez és a helyi társadalomhoz. Vagyis hogy mennyire él benne a világban. Sziget, elefántcsonttorony, avagy központ, találkozóhely, oázis? Nem arra lennék tehát pusztán kíváncsi, hogy hány úgynevezett testvériskolai kapcsolata van (amelyeket kihasználva esetleg az én gyerekem is kijuthat külföldre), hanem hogy mondjuk a külföldi kapcsolatai – akárcsak a hazaiak – valamiféle hálózat tagjává teszik-e. A belső világa éltető kapcsolatban van-e a külvilággal, a valósággal? Milyen messze lehet kilátni ebből az iskolából, és mekkora az iskola hatóköre?

 

Belső kapcsolatrendszeren meg efféle dolgokat értek: milyen kapcsolatban vannak egymással a szülők, mit jelentenek ők egymás számára? milyen a kapcsolat a szülők és a tanárok között? a tanárok milyen kapcsolatban vannak egymással? milyen a kapcsolat a diákok között (egy-egy osztályban és az iskolán belül)? hogyan vannak jelen a nem tanító dolgozók az iskolában, mit jelent az ő jelenlétük?

 

A szociális érzékenységet talán nem kell különösebben magyarázni. Nem társadalomismeret-órákra gondolok, hanem szolgálatvállalásra öregek és betegek, fogyatékkal élők és hátrányos helyzetűek között.

 

Ezek a szempontok nem merítik ki egy-egy iskola teljességét. Arra azonban alkalmasak, hogy afféle mutatókként jelezzék, mi történik belül. Így értem azt, hogy fontossági sorrendet alkotnak. Ha egy iskola valamilyen éltető hálózat élő tagja, akkor eléggé elképzelhetetlen, hogy belül ne legyenek élő kapcsolatok.

 

Röviden ezeket a szempontokat ajánlom iskolaválasztáshoz. Hogy az én hét iskolám mennyire felel meg ezeknek, azt egy újabb írás lenne hivatott szemügyre venni.