papság

Leprások, sebek, gyógyulás / Serényi Tamás primíciájára -- 2016. október 9.

Olvasmányok -- ÉVKÖZI 28. VASÁRNAP
2Kir 5,14-17, Zs 97, 2Tim 2,8-13, Lk 17,11-19
I.
Az első olvasmányban egy gyógyulás történetét hallottuk. Nem a teljes történetet, hanem csak egy részét, Elizeus próféta és Námán találkozását. Az idézet elhagyja a történet elejét, és a végét is. A végéről így lemaradunk, és nem halljuk azt, ahogyan Elizeus próféta elbúcsúzik Námántól. Amikor a próféta elbocsátja, ezt mondja neki: „Menj békével!”
 

Convivium

Kedves Testvérek!
Néhány hete Trani püspöke, Giovanni Battista Pichierri pappá szentelt egy olasz fiatalembert, név szerint Salvatore Mellonét. Valószínűnek tartom, hogy közületek nem sokan hallották eddig sem a püspök, sem a fiatalember, de még a városka nevét sem. Önmagában tehát ez az esemény még nem lenne rendkívüli.
A szentelés azonban a fiatalember otthonában történt, Salvatore ugyanis rákos beteg, végső stádiumban van, hamarosan meg fog halni.
Mire jó fölszentelni valakit papnak – gyakorlatilag a halálos ágyán?