Urbán József blogja

"A szerzetes nagyon ember" -- Az evangéliumi tanácsok ember- és társadalomképe

Talán Önök közül is többen látták mostanában azt a videót, amelyen egy fiatal pap gördeszkázni tanítja a hittanosait. Elgondolkodtatott, hogy mitől is van akkora ereje ennek a felvételnek, hogy néhány nap alatt százezrek tekintik meg, és utat tör magának a kereskedelmi tévék bulvárhíradójába is. Véleményem szerint a látvány a válasz: az tudniillik, hogy a papon reverenda van, és reverendában gördeszkázik. Egyfajta metaforikus feszültség van a ruha és a gördeszka között.

Bulányi György piarista temetésére

Kedves Testvérek!
Nem dicsérni, de nem is pusztán temetni jöttem rendtársamat. Hálát adni akarok érte; miatta Istent dicsérni a gyülekezet közepén. Az evangéliumot akarom hirdetni, mégpedig úgy, hogy előtte szeretném meghallani, kiolvasni az evangéliumot az eseményekből – elsősorban az ő életéből, tetteiből és személyből. Evangelizált szeretnék lenni magam, az örömhír befogadója, hogy aztán hirdethessem Jézus örömhírét, az Isten szeretetéről szóló örömüzenetet nektek is, felidézve és szemlélve Bulányi György piarista életét és alakját.

A botránkozás és megszégyenítés helyett bizalmat és irgalmat

Pénteken még nem értettem, mi a célja annak az újságírónak, aki a Népszabadságban címlapon közölt hírt egy honlapról, amely állítólagos meleg papokat szed lajstromba (a cikket ld. itt). Szerintem azért nem értettem, mert a cikk nem arról szól, amiről beszél. Szombaton azonban minden világos lett. A véleményrovatban ugyanettől a szerzőtől jelent meg írás (ld. itt), amelyben most már egyértelműen azt mondta el, amit szóba akart hozni.
 

Nagypéntek után

Miért halt meg Jézus? Az okot és a célt is kutatja e kérdés. Mi vezetett a halálához, mi járult hozzá? – Másrész mi értelme van, s hogyan érint ez engem?
Az okokat elemezve könnyen álproblémákba gabalyodhatunk (mint mondjuk abba, mi volt Júdás szerepe). A visszakérdezős graffitinak adok igazat, amely a smiley alá írt „Jézus meghalt érted” tételre nyeglén bár, de a lényegre tapintva ezt válaszolta: „Ki kérte?” A valódi okok nem fognak feltárulni másként, csak a cél felől.
 

[olvasás közben] -- "Az önzés az öngyűlölet egy formája"

Ezt írja Albert Nolan, a Dél-Afrikában élő domonkosrendi szerzetes (in: Jesus Today: A Spirituality of Radical Freedom. 148):
 
„Vannak keresztények, akikben az a hit alakult ki, hogy az embernek szeretnie kell a felebarátját, és gyűlölnie önmagát. Csakhogy Jézus lelkisége azt a kihívást állítja elénk, hogy „szeresd felebarátodat, mint önmagadat”. Ez pedig egyértelműen azt feltételezi, hogy már szeretjük magunkat.

A szóvivő „bukása”

Amikor a rendtársaimtól tudomást szereztem a szóvivő „bukásáról”, sokféle érzés keveredett bennem: szánalom, megrendültség, harag, de valamiféle remény is. Megrendítő volt csak hallani is arról, hogy valakinek, aki közel áll hozzám, kiteregetik a szennyesét. A harag elsősorban magamnak szólt: magamra haragudtam, amiért nem jeleztem korábban, hogy mélyen helytelenítem egy olyan pártot akár csak támogatni is – hát még szóvivői tisztséget vállalni benne –, amely megítélésem szerint antidemokratikus elveket vall.

Iskolaválasztás

Nekem nincs gyerekem. Van viszont iskolám, jelenleg pont annyi, ahányan testvérek vagyunk, azaz hét. Az iskolaválasztást a maga nehézségeivel és küszködéseivel szülőként nem éltem át, de valamiképpen mégis belülről élem meg. Ráadásul nem is egyszer-egyszer, nem is csak hétszer, hanem évente és hétszeresen. El tudom képzelni, hogy az én dolgom még így is könnyebb. Nem is akarok versenyezni senki gondterheltségével, pusztán arra gondoltam, megosztom az én szempontjaimat.